Hernád-völgyi programok
Kösd össze a Hernád vízitúrát Magyarország egyik csodálatos kistája felfedezésével!
Dobd el az előítéleteket és ne csak a vízről ismerd meg Borsod megyét, érkezz meg a Hernád völgyébe a tervezett vízitúra előtt vagy maradj a túra után. Érdemes. Érdemes úgyis, hogy a Hernád-völgye egy olyan embernek, aki mondjuk Telkiből, Nagykovácsiból, Pátyról jön, hirtelen olyan lesz, mintha Dél-Szudánba érkezne. Nyomasztó a szegénység, szívtépő a nyomor, de ezzel együtt a Zemplén és a Hernád-völgy a vízitúra mellett is bőséggel kínál látnivalót. Használd ki, hogy az autósűrűség szerény, akár fedezd fel a Hernád menti tájat akár kerékpárral. Vagy hozz túrabakancsot is a vízitúrára (igen!) és túrázz a Zemplén kellemesen lankás csúcsai között, ami nem igényel különösebb erőfeszítést, nem a K2-őt, hanem a Pilist, a Börzsönyt, a Bükköt idézi. Egy viszonylag kis területen belül találsz itt három várat is: Füzért, Regécet és Boldogkőváralja várait. Ha a vízitúrát egészen északon kezded, akkor Abaújváron sétát tehetsz a magyar Grand Canyon-ban, megnézheted az abaújvári református templom is, amely immár több mint 500 éve néz a Hernádra. Hidasnémeti felől érdemes becserkészni Füzért, ami Magyarország egyik legszebb fekvésű vára. Gönc egyik nevezetessége a pálinka, amit egy derék vízitúrázó a vízitúra idején evidens módon nem fogyaszt, de ajándékba lehet, hogy vásárol, a másik pedig a gönci "Huszita-ház", ezen erődszerű épületet lehetséges, hogy a mai Csehország területén indult vallási mozgalom követői, a husziták építették.
A ház ma tájház és múzeum. Kicsit délebbre, amennyire kis település Vizsoly, annyira közismert. Egyrészt azért, mert - ha nem is IV. Béla idején - de itt legalább győztünk a tatárok ellen, másrészt azért, mert 1588-ban a földesúr, Rákóczi Zsigmond Mo. az egyik legnagyobb és európai mércével is high tech-nek számító nyomdát épített Vizsolyon, és itt, a Hernád partján készült az első magyar nyelven nyomtatott Biblia. A Bibliát Göncön fordította Károli Gáspár, onnan hordták a kéziratokat Vizsolyba nyomtatni. A Vizsolyi- vagy más néven Károlyi-Bibliákból nem tudni, hogy pontosan hány készült, a becslések szerint mintegy 700-800 példányból 53 a mai napig fellelhető a világon, amelyből egyet te is láthatsz a Vizsolyon a Biblia Látogatóközpontban. Ugyanitt találunk egy nyomdagépet, ami természetesen nem eredeti, de azon akár saját magad is nyomtathatsz egy lapot a Bibliából.
A Tekeres-patak partján találjuk a tatárjárást követően épült boldogkőváraljai Boldogkő Várát. A vár tényleg "szuper" és pazar kilátással szolgál nyugat felé a Hernád-völgyére és a Bükkre, keletre pedig a Zemplén vonulataira. Hétvégente lovagi bemutatók, jelmezes tárlatvezetések és középkori fegyvertapogatók várják a látogatókat. A Hernád-völgyből is látszik az egykori kereskedelmi utat védő másik vár, Regéc vára. Ha szerencsések vagyunk, a várudvaron lovagi tornát is láthatunk.
Kicsit délebbre Gibárton egy működő, de ipari műemléket is jelentő, immár 120 éves vízierőmű vár, ahova be is tudunk menni. Hernádbüdön a kilátó egészen korrekt panorámával kedveskedik, de sajnos itt van a világ legtöbb kullancsa is, jól megválasztott ruházat és némi vegyi fegyverkezés erősen javasolt. Felsődobszán újabb vízierőművet nézhetsz meg "élőben", Alsódobszán pedig a magas part és - mintha csak Balatonkenesén lennél - (egy másik) Tátorján tanösvény vár minket, bár a Tátorján tanösvénybe egy kicsit a vízitúrákon is, Szentistvánbaksáról startolva belekóstolunk. A közel 17 kilométeres táv többé-kevésbé nyolcas alakú, így akár az egyik hurokra is rövidíthető a táv.
A Megyaszói Tátorjános Természetvédelmi területen találkozunk is a tanösvénynek nevet adó görög káposztával, alias tátorjánnal, amely posztglaciális, tehát a jégkorszak utáni, reliktum vagyis maradványnövény. A hazai állomány alig 2600-3000 egyed, eszedbe se jusson letépni. A veszélyeztetett és fokozottan védett faj természetvédelmi értéke 100.000 Ft.